•A japán kultúra és gondolkodásmód mindig is természetközelinek számított.

A cseresznyevirág, más néven szakura a japán nemzeti öntudat jelképe.

 

•Japánban számos képzőművészeti alkotás, zenei és irodalmi mű foglalkozik a cseresznyevirágzás jelenségével. A cseresznyevirág csodálata összefügg a japán mentalitással: a japánok nagy figyelemmel követik a természet minden egyes rezdülését és csodálattal tekintenek a törékeny szépségű, az élet múlandóságát jelképező virágzásra, ami egyszerre boldog és szomorú.

 

•A cseresznyevirág mint szimbólum egyúttal magában hordozza a tavaszi megújulást és a hozzá kapcsolódó új álmok születését és a reményteliséget, optimizmust.

 

•A cseresznyevirágzás időtartama mindössze néhány nap: a japánok ez alatt az idő alatt emlékeztetik magukat arra, hogy az élet múlandó, éppen ezért fontos, hogy minden egyes pillanatot kellőképpen megéljenek.

 

•A japán cseresznyevirág az országban történelmi és szerelmi szimbólum is: a kontextustól függően utalhat háborús emlékekre, szerelemre és a gésákra is, akikkel a férfiak tiltott kapcsolatot létesítettek. A cseresznyevirág jelenthet továbbá nem csak párkapcsolati, hanem rokoni kötődést vagy megemlékezést, éppen ezért a japáncseresznyét gyakran ültetik temetőbe is.

•A cseresznyevirág jelentése nem csak a japán kultúrában fontos, a világ bármely részén találkozhatunk a cseresznyevirág ábrázolásával, akár egy cseresznyevirág tetoválás vagy cseresznyevirág mintás ruha formájában is.

 

•A cseresznyevirág nem csak szimbólumként jelenhet meg, hanem kifejezetten esztétikai célzattal is használják például ruhákon, hajdíszeken vagy festményeken. Ebben a verzióban a cseresznyevirág egyszerűen dekoráció, a szépségen kívül nem hordoz más jelentést.